Ipolyi Arnold, eredeti családnevén STUMMER (született 1823. október 28-án, Ipolykeszi, Hont vármegye [ma Kosihy- nad Iplom, Szlovákia] - elhunyt 1886. december 2-án. Nagyvárad, Bihar vármegye Osztrák - Magyar Monarchia [ma Oradea, Románia]), folklorista, történész, régész, nagyváradi püspök, akadémikus, a régi magyar hitvilág adatainak rendszerezője. Pozsonyban, Nagyszombaton, Bécsben és Esztergomban végzett teológiai tanulmányokat, emellett a történelmi tudományokkal foglalkozott behatóbban, különösen a középkori paleográfiával, régészettel és az ókeresztény egyházi művészettel. 1849-tol Ipolyi különböző egyházi funkciókat látott el, 1860-1863-ig törökszentmiklósi plébános. 1863-tól egri kanonok, 1872-től besztercebányai, 1886-tól nagyváradi püspök. A nagyközönség előtt elsősorban mint püspök és a Magyar Mythológia c. mű szerzőjeként ismert.Kétségtelen ezzel a művével úttörő munkát végzett, J. Grimmel egyidőben adott a magyar ősi hitvilágról átfogó képet. A mű" ... méltatói és bírálói egyaránt elismerték, hogy ez a könyv volt szellemi kultúránk első elemző összefoglalása... a hitvilágot, mint összefüggő rendszert vizsgálta." (Hoppál M.: Ipolyi Arnold. Bp. 1980. 50-53.p.) A könyv 1854-ben jelent meg Pesten, a reprint kiadása 1987-ben volt. Kevésbé közismert tudományos munkássága, egész életén át tartó nemzeti értékeket mentő gyűjtőmunkája.

Őt tekintjük a műemlékvédelem megalapítójának. Elsőként vette számba és írta le a hazánk középkori megőrzésre érdemes, épületeit, szobrait, festményeit. Konstantinápolyban Mátyás király corvináiból kutatott fel. Leírta a királyi koronát. Népmeséket gyűjtött. Műemlék-felfedező útjai alkalmával bejárta az egész országot. Gyűjtötte " ... a köz és magánélet régiségeit a vallási és egyházi, polgári és házi, az állami jog - és műrégiségeket, egyszóval mindent e téren, ami a nemzetet életében jellemzi..." (Hoppál M.: Ipolyi Arnold Bp. 1980. 117 .p. ).

Folyamatos gyűjtőmunkával értékes gyűjteményeket hozott létre: képgyűjtemény, vallási kegytárgyak, könyvek, ötvösmunkák, fegyverek, szőnyegek, stb. Végrendeletében a gyűjtemény együtt tartásáról rendelkezett, hogy a nemzet kultúrájának része maradjon. Régi képgyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeum jelentős részét képezi, a gyűjtemény többi része a Szépművészeti Múzeumban található. Törökszentmiklóson töltött esztendei alatt százötven tudományos címszót írt az Egyetemes Magyar Encyclopédiába. 1861-ben választották az akadémia tagjává. Városunkban az Olvasó és Társalkodó Egylet elnöke volt. Ez a tény is mutatja, hogy egyházi szolgálata és tudományos munkája mellett a mai szóhasználattal élve - a közéleti tevékenységet, ismeretek átadását is fontosnak tartotta. Ipolyi Arnold rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Történelmi Társulat alapító elnöke, az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke és az Országos Közoktatási Tanács elnöke. Az említett területeken tudományszervező tevékenységével is maradandót alkotott.  
  • Forrás: Britannica Hungarica: Világenciklopédia.
  • Szerk.: Pungor Ernő, Frank Gibney, Bp.: Magyar Világ [1994] IX. kötet Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold Bp., Akadémiai Kiadó, 1980.
  • Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a könyvtárból kölcsönözhető és helyben olvasható műveiből:
  • Egyházának leírása. e .n. Archaeol Közlemények VI. köt. I. füz.
  • Ipolyi Arnold: A kunok Bél-Három-Kúti máskép Apátfalvi Apátsága és XIII. századi
  • Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia Bp.: Európa, 1987.
  • Ipolyi Arnold: Tanulmányok a középkori magyar művészetről Bp. Holnap Kiadó ,1997 .
  • Pór Antal: Ipolyi Arnold élete és munkái vázlata Pozsony-Budapest e .n . Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold Bp. Akadémiai Kiadó, 1980.
  • Ipolyi Arnold 1999-től Törökszentmiklós város könyvtárának névadója.

Tiszteletére a könyvtár folyosóján emléktáblát helyeztünk el, amelyre Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész készített plakettet.